Interjúalanyunk, Jakab Csaba, a TransTrade vállalat igazgatója. Megpróbáltuk körüljárni egy bányavállalat mindennapjait, főleg a pályaválasztás, karrier szempontjából.
A TransTrade egy olyan vállalat fejlődésétől indult, amely eredetileg gép- és járműkereskedelemmel foglalkozott, majd a 2008-as válság után fokozatosan lépett be a bányaiparba. Ma már több bányát, betonüzemeket és egyéb tevékenységeket is működtetnek, miközben autópálya- és vasútépítési projektek beszállítóiként dolgoznak.
A vállalkozás története egy 16 személyes kisbusszal kezdődött. Demény Attila - a vállalat tulajdonosa - a személyszállításban indult el vállalkozóként, majd az évek során újabb és újabb területek felé nyitott. A kezdeti személyszállításból autóbusz- és haszongépjármű-értékesítés, majd erőgépek forgalmazása következett, 2002-ben pedig a kőkitermelés is a vállalkozás meghatározó részévé vált.
Ma a Demény Attila által alapított, családi vezetésben működő vállalkozáscsoport a kőfejtés, az alapanyag-értékesítés, a betonipar, a szállítás és az útépítés területén is jelen van. A cégcsoport fejlődésében már a következő generáció is aktív szerepet vállal: Demény Szabolcs többek között a HebaCons működéséért felel, miközben a család fokozatosan készíti elő a generációváltást. A vállalatcsoport ma már több mint 200 munkatárssal dolgozik, és a növekedés mellett a folyamatos fejlődést tekinti egyik legfontosabb jövőbeli céljának. A történet így nemcsak egy sikeres vállalkozás története, hanem egy olyan családi cégcsoporté is, amely a tapasztalatot, a technológiai fejlődést és az új generáció tudását egymásra építve szeretné tovább építeni a jövőjét.
Ennek a vállalatnak az igazgatója Jakab Csaba. A beszélgetésünkben inkább azt szeretnénk megtudni, hogy milyen karrierlehetőségeket kínálhat egy ilyen vállalat egy fiatal műszaki szakembernek, miért fontos az ambíció és a lojalitás, és hogyan alakítja át a technológia a bányászat mindennapjait.
Munka a bányában - forrás: transtrade.ro
Mit mondana annak, aki még soha nem járt kőbányában: mivel foglalkozik a vállalat?
Ez nem könnyű tevékenység. Nagyon sok embernek nem az az álma, hogy egy bányában dolgozzon. Viszont odafigyeléssel, komoly munkával és jó szervezéssel lehet benne eredményeket elérni.
Nagyok a beruházások, drágák a gépek, de ha az ember odafigyel és megfelelően megszervezi a munkát, akkor ez egy jól működő üzlet lehet. Különösen most, amikor a környéken autópályák és vasútvonalak épülnek, illetve újulnak meg.
A szovátai bánya megvásárlása is stratégiai döntés volt. Már akkor tudtuk, hogy az autópálya erre fog haladni, ezért fontosnak tartottuk, hogy megfelelő helyen legyünk, és időben felkészüljünk a lehetőségekre.
Hogyan néz ki egy átlagos munkanap?
Ez alapvetően szezonális tevékenység, mert a kőfejtés és a bányászat erősen függ az időjárástól. Ősszel még dolgozunk, tavasszal pedig újraindul a szezon. Télen elsősorban a gépek karbantartására, javítására és felújítására koncentrálunk.
Nyáron hosszabb a munkaprogram, télen rövidebb. A termelés jellemzően reggel 6–7 óra körül kezdődik, és akár estig is tarthat. Egy munkanap 10–12 órás is lehet.
A kiszállítás is a mi feladatunk része lett. Erre azért volt szükség, mert így tudtuk biztosítani, hogy amit megígérünk a megrendelőnek, azt időben és megfelelő mennyiségben le is szállítsuk. Ma már eljutottunk arra a szintre, hogy nagyobb út- és vasútépítő cégekkel is tudunk dolgozni, megfelelő mennyiséget és minőséget tudunk biztosítani.
Mennyit változott a bányászat az elmúlt 10–20 évben?
Nagyon sokat fejlődött. A gépek teljesítménye, minősége és hatékonysága is rengeteget javult.
A kőfejtésben például a fúrás és robbantás ma már külön erre szakosodott cégek feladata. A kitermelésben modern kotrógépeket, rakodókat és egyéb nagy teljesítményű gépeket használunk.
A törőegységek is egyre automatizáltabbak. Sok esetben a gépkezelő feladata elsősorban a rendszer felügyelete, és akkor kell beavatkoznia, ha valamilyen probléma történik – például elszakad egy szalag vagy elakad a kő.
Az új gépek már rengeteg adatot is képesek megmutatni: mennyi ideig dolgoztak, milyen teljesítményt értek el, mennyit működtek üresjáratban, milyen volt a fogyasztásuk, mikor szükséges a karbantartás.
Egy modern bánya működéséhez sokféle szakember kell. Szükség van gépkezelőkre, sofőrökre, a törő- és osztályozóberendezések kezelőire, karbantartókra, hegesztőkre és villanyszerelőkre.
Különösen fontos a gyors javítás. Ha egy távoli munkaponton meghibásodik egy gép, nem lehet arra várni, hogy valaki majd egyszer kijön a városból. Ha emiatt 15–20 ember munkája áll le, az komoly kiesést jelent. Ezért nagyon sokat számít, ha házon belül is vannak olyan emberek, akik képesek felismerni és megoldani a problémákat.
Milyen karrierutat járhat be egy fiatal a vállalatnál?
Én sem a bányászatban kezdtem. Korábban a jármű- és gépkereskedelemben dolgoztunk, és csak később tértünk át a bányaiparra.
A saját példám talán jól mutatja, hogy honnan lehet elindulni. Ismertem a tulajdonosokat, Demény Attilát és Demény Magdolnát, és eredetileg azért kerültem a céghez, hogy segítsek. Az elején rengeteg alkatrész volt több helyiségben. Az volt a feladatom, hogy rendszerezzem, raktározzam, feliratozzam és leltározzam őket.
Néhány hónap után raktáros lettem, majd beszerzéssel is foglalkoztam, és így fokozatosan haladtam előre. Végül eljutottam oda, hogy a cég vezetője, igazgatója lettem.
Nem vagyok tökéletes, én sem tudok mindent. De mindig megpróbálom kihozni magamból és a csapatból a legtöbbet.
Később még egyetemre is beiratkoztam. A nagyobbik fiam kérdezte egyszer: „Apu, te miért nem végezted el?” Erre azt mondtam neki: „Semmi probléma, te menj a tiédre, én pedig megyek az enyémre.” Ő befejezte, én három év után abbahagytam, de ez is része az utamnak.
Mitől lehet érdekes ez a fiatalok számára?
Nálunk az a jellemző, hogy nem csak egyetlen dolgot tanul meg az ember. A bányászat mellett járműkereskedelemmel, haszongépjárművek és nehézgépek kereskedelmével is foglalkozunk. Vannak vámeljárások, forgalomba helyezések, tenderek, aukciók, export- és importfeladatok.
Aki hozzánk jön, sok különböző területbe beleláthat. Lehet, hogy egyik nap egy dokumentáció előkészítésével foglalkozik, máskor egy engedélyezési folyamatban vesz részt, vagy egy jármű vámkezelésével kapcsolatos feladatot kap.
Nézd meg Transtrade legújabb álláslehetőségét!
Nálunk mindenki lassan mindent kell tudjon.
Volt például egy kollégánk, aki öt évig dolgozott nálunk, majd saját vállalkozást indított. Azt mondta, hogy az itt eltöltött öt év óriási tapasztalatot és lökést adott neki az induláshoz.
Van lehetőség képzésekre, továbbtanulásra?
Igen. Voltak és vannak képzések, amelyeken mi is részt veszünk, és a kollégákat is támogatjuk.
Ha valaki szeretne valamit megtanulni, továbbképezni magát vagy egy területen fejlődni, a cég ezt támogatja. Szabadnapot is biztosítunk, ha szükséges. Nem akadályozzuk senkinek a fejlődését – éppen ellenkezőleg: örülünk neki, ha valakit érdekel valami és szeretne tanulni.
A fejlődéshez viszont kell az ambíció is. Volt olyan kollégánk, aki vízszerelőként érkezett hozzánk, és idővel az egyik munkapont vezetője lett. Megtanulta a gépek működését, érdekelte a szakma, és volt benne akarat.
Autóvezetőket, szerelőket és más munkatársakat is szívesen betanítunk. A legfontosabb, hogy legyen komoly hozzáállás és akarjon dolgozni.
Milyen tulajdonságokat kerestek egy munkatársban?
Három dolgot mondanék: komolyság, kitartás és őszinteség.
Nálunk sok munkakörben nagy értékekkel és költségekkel dolgoznak az emberek. A sofőröknél például az üzemanyag és a gumiabroncsok jelentős költséget képviselnek. Nem mindegy, hogy egy gumival több tízezer kilométert tesz meg valaki, vagy néhány ezer kilométer után kivágja egy kővel.
Ezért fontos, hogy olyan emberek dolgozzanak velünk, akik megbízhatóak, őszinték és komolyan veszik a munkájukat.
És mindig azt mondom: amikor év végén jól zárunk, az nem egyetlen ember érdeme. Nem csak az igazgatóé, nem csak a könyvelőé vagy a munkapontvezetőé. Ugyanúgy benne van a kapus, a takarító, a sofőr, a gépkezelő és mindenki más munkája.
Ez csapatmunka, nem egyéni munka.
A bányászatban különleges tudás alakul ki. Egy idő után az ember már ránézésre meg tudja mondani, hogy a törőből kijövő anyag megfelelő-e.
Vannak meghatározott méretek és minőségi követelmények, amelyeket az aszfalt- vagy betongyártásban használni kell. Egy tapasztalt szakembernek pedig már „szeme van” hozzá: látja, ha túl sok a nagy szemcse, ha nem megfelelő a méret, vagy ha valamin állítani kell.
Ehhez természetesen évek tapasztalata szükséges.
A modern gépek beállítása szintén komoly szakértelmet igényel. Monitorokon, számítógépes rendszereken keresztül lehet szabályozni a gépeket úgy, hogy egyszerre legyen megfelelő a minőség, a szemcseméret és a mennyiség.
Ezért a problémamegoldó képesség is rengeteget fejlődik.
A modern törőgépek már szinte mindent mérnek és jeleznek. Megmutatják a működési időt, a teljesítményt, az üresjáratot, a fogyasztást, az olajcsere szükségességét és az igénybevételt.
A gépekben rengeteg érzékelő dolgozik. Ha nincs megfelelő kenés, túlmelegszik az olaj, vagy valamilyen más probléma jelentkezik, a rendszer képes leállítani a gépet, ezzel is védve a berendezést.
Ez új szakembereknek is lehetőséget teremt. Például olyan elektronikai szakemberekre is szükség van, akik ezeket a rendszereket értik, javítani vagy programozni tudják.
A technológiai fejlődés nem csak a bányagépeket érinti. A vállalatnál olyan rendszert is bevezettek, amely átláthatóbbá teszi a működést.
Gombnyomásra látható például, hogy egy bánya mennyit termelt, a járművek hány kilométert tettek meg, hány tonnát mozgattak meg, milyen volt a fogyasztásuk, és melyik munkában dolgoztak.
A logisztikában szintén egy saját rendszer segíti a munkát. A megrendelések bekerülnek a programba, a fuvarszervező pedig látja, melyik bányából milyen anyagot, hová és mennyi járművel kell eljuttatni.
Egy olyan munkakörben, ahol akár napi 40–50 jármű mozgását kell megszervezni, ez komoly segítség.
Mennyire nyitottak az új ötletekre?
Mindig kell fejleszteni. Mi, idősebbek talán néha nehezebben fogadjuk el, amikor egy fiatal azt mondja: „Ezt nem így kell csinálni, hanem így.” De ez nem jelenti azt, hogy nincs igaza.
Meg kell nézni, meg kell győződni róla, hogy működik-e az ötlet. Ha jó, akkor érdemes bevezetni.
A fiatalok sokszor éppen az IT, az automatizálás vagy az új technológiák oldaláról tudnak olyan ötleteket hozni, amelyek nekünk korábban nem jutottak eszünkbe.
A fiatalok egyik nagy előnye a rugalmasság és a mozgékonyság. Mi pedig azt tudjuk nekik adni, amit a tapasztalat jelent.
Nálunk ráadásul az is fontos, hogy egy munkaponton ne csak egyetlen ember tudjon egyetlen feladatot. Ha valaki kiesik, betegség miatt nem tud dolgozni, akkor a többieknek képesnek kell lenniük egymást helyettesíteni.
Ezért sokan több munkakört is megtanulnak.
A bányászatot sokan még mindig tipikusan férfias szakmának gondolják, de ez nem feltétlenül így van.
Női kollégák is dolgoznak nálunk, például a mérlegeknél és az irodai területeken. Tehát a vállalat működésében nem csak a klasszikus bányászati munkakörök kapnak helyet.
A lényeg inkább az, hogy ki miben jó, mennyire megbízható, és mennyire akar fejlődni.
Aki ezt a szakmát választja, annak el kell fogadnia, hogy itt por van, zaj van, és a munkát valóban el kell végezni.
Természetesen megvannak a munkavédelmi felszerelések: fülvédő, sisak, bakancs, munkaruha és egyéb védőeszközök. De ettől még ez egy ipari környezet.
Éppen ezért fontos, hogy az ember szeresse, amit csinál. Ha szereti, akkor lehet benne pénzt keresni, fejlődni és hosszú távú karriert építeni.
Nálunk sok kolléga lentről kezdte, és ma munkapontvezető, műhelyvezető vagy más magasabb pozícióban dolgozik.
Egy bányamérnök számára ez természetesen speciális szakmai terület. Egy általános műszaki vagy ipari szakember számára viszont éppen az lehet érdekes, hogy nagyon sokféle területtel találkozik.
Nem egyetlen munkafolyamatot kell megtanulnia. A bányászati tevékenységen belül is rengeteg feladat kapcsolódik egymáshoz, a termeléstől a karbantartáson és logisztikán át egészen az engedélyezésig és adminisztrációig.
Aki pedig szereti ezt a közeget, annak valódi fejlődési lehetőséget jelenthet.
Ha valaki nem tudja, hogy neki való-e a bányászat, én azt mondanám: próbálja ki.
Én mindig azt szoktam mondani egy új kollégának, kicsit falusiasan fogalmazva: „Szokjuk meg egymás szagát.”
Dolgozzunk együtt néhány hetet. Nézzük meg, hogy ő hogyan érzi magát nálunk, mi pedig hogyan tudunk együtt dolgozni vele. Ha mindkét fél azt látja, hogy működik, akkor le lehet ülni és hosszú távon is beszélni a folytatásról.
A bányaipar egy kicsit más, mint sok más munka. De ha valaki nyitott rá, gépészeket és fiatal szakembereket is be tudunk tanítani.
A vállalat előtt további fejlődési lehetőségek is vannak. Ha már rendelkezésre áll az alapanyag, akkor a következő lépés annak további feldolgozása lehet.
Gondolkodnak többek között útépítési tevékenységben, aszfaltgyártásban, betongyártásban és előregyártott elemekben is. Már most is van lehetőség különféle burkoló- és kerti elemek gyártására, járdaszegélyekre, kockakövekre és egyéb termékekre.
A kapacitás tehát sok esetben rendelkezésre áll – a továbblépéshez azonban olyan emberekre is szükség van, akik képesek egy-egy új területet felépíteni és működtetni.
Éppen ezért egy ambiciózus, 25–26 éves fiatal új ötletekkel nagyon sokat tudna hozzátenni a vállalathoz.
Milyen fiatalokat vártok?
Nem ragaszkodom ahhoz, hogy valaki mindenképpen egyetemista legyen. Lehet valaki jó szakember egy líceumi végzettséggel is, ha van meglátása, ambíciója és akar dolgozni.
Ha valaki egyetemről érkezik, természetesen előny, ha olyan szakmai képzettsége van, amely kapcsolódik a munkánkhoz. Például egy gépészmérnök tudása nagyon hasznos lehet.
De önmagában a diploma nem elég. Az ambíció legalább ilyen fontos.
Szakmai gyakorlatra is várjuk a fiatalokat: lehet jönni a gépekhez, a bányába, a járműjavításhoz, a szállítási és logisztikai területre, illetve az irodai munkába is.
Ha valaki tud valamit, ami hozzátesz a mi munkánkhoz, szívesen fogadjuk.
Egy kívülálló számára talán nem látszik, mennyire összetett a logisztika egy ilyen vállalatnál.
Ha például egy megrendelő 150 tonna meghatározott frakciójú követ kér egy adott helyszínre, azt rögzíteni kell a rendszerben. A fuvarszervező ezután látja, honnan kell az anyagot szállítani, hány járműre van szükség, és hogyan lehet a fuvarokat a leghatékonyabban megszervezni.
Közben folyamatosan változnak a körülmények: egy jármű kieshet, máshová kell vinni az anyagot, változhat a megrendelés. Ilyenkor gyorsan kell reagálni.
Ezért egy logisztikai vagy termelésmenedzsment iránt érdeklődő fiatal számára is sok tanulási lehetőség van.
A vállalat az elmúlt időszakban több jelentős út- és vasútépítési projektben is részt vett beszállítóként. Anyagot szállítottak több autópálya-projekthez, valamint vasúti munkákhoz is, többek között a Segesvár–Medgyes térségében, illetve a Brassó és Segesvár közötti szakaszon.
Nagyobb építőipari és vasútépítő cégekkel is dolgoztak együtt, és a vállalatvezető szerint az elmúlt években olyan referenciát sikerült felépíteniük, amelynek köszönhetően a térségben induló nagyobb projektek szereplői egyre gyakrabban keresik őket.
A bányászat nem mindenkinek való. Ezt nem is érdemes szépíteni.
Por van, zaj van, komoly felelősség van, és teljesítményt kell nyújtani. Viszont aki szereti a gépeket, érdekli a technológia, szeret problémákat megoldani, és nem fél attól, hogy nem egész nap egy irodában ül, annak komoly lehetőségeket adhat.
Lehet tanulni, több területet megismerni, szakmailag fejlődni, új ötleteket hozni és akár a ranglétrán is előrelépni.
A legfontosabb pedig az, hogy az ember szeresse ezt a munkát. Ha szereti, akkor lehet benne fejlődni, lehet vele pénzt keresni, és hosszú távú karriert is lehet építeni.
Iratkozz fel a UniCarier hírlevelére
HU
RO